Templomok, kápolnák
A templomok közvetlenül a szentmisék előtt és után látogathatóak.
Templomnyitás a liturgiák előtt kb. 15 perccel.
A kápolnák csak a szentmisék alkalmaival (amennyiben van) látogathatóak.
Szent Péter és Szent Pál templom
(Öreg templom, Belvárosi templom;
Deák Ferenc u.)
A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetőlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különböző jogállású városrészekből tevődött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekből a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idő, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyűgöző látképéből.) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyről már 1294-ben történik említés. Egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettős titulussal él emléke. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tűzvész, 1242-ben a tatárok pusztítják el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török az úr a városban. Az 1685. évi visszavételére megkísérelt török támadás során a 140 éves török uralom alatt el nem pusztult egyházi és polgári épületek is romhalmazzá válnak. Arra vonatkozólag, hogy a keresztények vallási élete hogyan alakult a török megszállás alatt, hiteles adataink nincsenek. A törökkel oly nagy számban költöznek rácok a városba, hogy Rácvárosnak nevezik. Ebből következtethetjük, hogy katolikus keresztény alig maradt a városban és a szervezett lelkipásztori szolgálat megszűnt. Működő katolikus templomról nem tudunk. A török uralom alóli felszabadulás után, 1686-tól a Nagyszombatban székelő káptalannak azok a tagjai a plébánosok, akiket a káptalan Esztergom környékén levő birtokának felügyeletével bízott meg. A Vízivárosban letelepedett jezsuiták és ferencesek is segítséget nyújtanak a lelkipásztorkodásban. Az első, nem kanonok plébános Malonyai Pál, akinek buzgóságáról az 1701. évi visitatio canonica nagyon dicsérőleg nyilatkozik. A török kiűzése után az első templomot a Királyi városban az 1701. évi visitatio canonica szerint 1699-ben „régi alapfalakra” építik. Egyesek e megállapítást a középkori ferences, Segítő Szűz Mária templom alapjaira vonatkoztatják, mások pedig több megokolással inkább az egykori Szent Péter templom maradványaira.
Kussanich György plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazza a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de főképpen szűkössége miatt. A városnak ui. 1701-ben 2000, 1756-ban pedig már 4342 lakosa van. 1756-ban Oratsek Ignác budai építômestert bízzák meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762. június 10-én végzi a hatalmas, műemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítik a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. Ettől kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A plébánia kegyuraságát a város magára vállalja szabad plébános-választási joggal. A város életében történő jeles események vallási vonatkozásai e templomban mennek végbe. Berendezése az idők folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. A barokk főoltár helyébe 1900-ban márvány főoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belső festése, és a tetőszerkezet helyreállításra került új tetőfedéssel. Műemlék, törzsszáma 2346. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. sz.) műemlék. Műemléki tözsszáma: 2369.
Forrás: esztergomi-ersekseg.hu
Szent Anna Plébániatemplom (Kerektemplom, Rudnay tér)
A török kiűzése után már az 1723. évi országgyűlés sürgeti, hogy az esztergomi érsek és káptalan térjen vissza székhelyére Nagyszombatból. A hosszas előkészületek után Rudnay Sándor hercegprímás tesz eleget a többszöri határozatnak. Az ősi székvárosba 1820. máj. 15-én érkezik a Táti úton, ahol a város vezetősége és lakossága ünnepélyesen fogadja. Rudnay hercegprímás e városrész rohamos fejlődését látva elhatározza, hogy a Táti út torkolatánál, a Szent Vendel téren, ahol őt Esztergom lakossága fogadta,templomot építtet a templomtól távollevő hívek számára Szent Anna tiszteletére. Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízza meg a templom tervének elkészítésével. Packh a római Pantheon mintájára szerkeszti meg a tervet azért is, hogy így alkalma legyen kupolaépítésre, mielőtt a bazilika nagyobb méretű kupolájához hozzákezdene. Rudnay templomépítési szándékát hivatalosan 1828. május 9-én jelenti be. Három nap múlva, május 12-én végzi el az alapkő letételének szertartását. Az építést Packh János prímási építész vezeti. A lendületes munka eredményeként már 1831. szept. 7-én Rudnay hercegprímás megáldhatta a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét. Ez volt utolsó főpapi funkciója, mert egy hét múlva meghalt.
A templom befejezése annyira elhúzódott, hogy csak 1837-ben áldhatta meg Ürményi Péter s. püspök. Rudnay plébániatemplomnak szánta, mivel azonban a plébános kinevezése körül nehézségek támadtak, a belvárosi plébánia filiális temploma lett. 1872-ben Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna templomra hagyta. Simor János hercegprímás ekkor kinevezte az első lelkészt, aki egyben a templom szomszédságában, a Szatmári Nővérek zárdájában működő óvónőképző igazgatója is lett.
1900-ban külső renoválást végeztek a műemlék templomon (314 m2). Ugyanakkor Vaszary hercegprímás költségén Stornó Ferenc művészien a belsőt újította fel. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna vörösréz fedést kapott, az ácsszerkezet megvastagításával egy időben. A munkálatok után, 1902-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel. – 1937-ben az egyházi főhatóság a belvárosi plébániából diszmembrálva alakította ki a Szent Anna plébániát. A Szt. Anna plébánia külső területéből 1943-ban pedig az Esztergom-kertvárosi plébánia létesült. – Műemlék jellegű a templom (műemléki törzsszáma 2327) mellett található Szt. Vendel-szobor, amelynek a talapzata egykor a mai Széchenyi téren egy 1718-ban emelt fogadalmi Szentháromság-szobor talapzatául szolgált 1900-ig, az új, jelenlegi szoborcsoportozat felállításáig. Műemlékileg védett, törzsszáma 2367, a hívek adományából került 1997-ben felújításra. 2016-2018-ig templomunk teljes külső felújításon esett át. A belső teret a felújítás csak kis részben (kis kupola) érintette. A felújítást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Emberi Erőforrások Minisztériuma és Esztergom Önkormányzata támogatta.
AZ EGYHÁZKÖZSÉG HATÁRAI: Kálvária út – Árok u. – Kis-Duna – Kincses patak – 11-es főút.
PLÉBÁNOSOK: Bayler István 1937- ; Dr. Kaiser Ferenc 1938- ; Dr. Királdi Lajos 1944- ; Fery Antal 1957- ; Várhegyi István 1958- ; Dr. Cserpes Jenő 1982- ; DR. KISS-RIGÓ LÁSZLÓ (jelenleg Szeged-Csanádi püspök) 1997- ; DR. SZÉKELY JÁNOS (jelenleg Szombathelyi püspök) 2006- ; Michels Antal belvárosi plébános, oldallagosan látta el itteni szolgálatot 2008 jan-aug. ; Pokriva László 2008-
Katolikus iskola a plébánia területén: Mindszenty József Katolikus Általános Iskola (2500 Kiss J. u. 1. Tel: 33/501-370), Igazgató: Espasa Sancho Ramon
Belső gömbpanoráma templomunkról, ide kattintva
Jó Pásztor kápolna
(Temető út)
Az esztergomi Jó pásztor-kápolna építése 1900-ban kezdődött meg. A város egyik legszebb kápolnája dr. Fehér Gyula volt belvárosi plébános kezdeményezésére épült a belvárosi temető fölött a Kálvária-kápolnától nem messze. Elkészülése után alakították át a temető bejáratánál álló régi Jó pásztor-kápolnát ravatalozó kápolnává. Felszentelésére 1901. július 17-én került sor a kálváriával együtt. A szertartást Fehér Gyula végezte, de az épület végleges átadása csak 1907. május 28-án történt. Jelenleg elhanyagolt állapotban van, egy időben hajléktalanok szálltak meg benne, a kilencvenes években egy tűzeset során a tetőszerkezete leégett, tornyát ekkor nem állították helyre. Végül 2018-ban kezdődött meg az épület és a szomszédos kálvária teljes felújítása, melynek során a huszártornyot is újjáépítik. Az épület a munkálatok befejeztével 24 méter magas lesz.
A neogótikus kápolna alatt hatalmas, téglából és terméskőből készült kriptaépületet alakítottak ki. A sírboltok „eladására számítva építtették a kápolnát is”. Bejáratát két pillér fogja közre, mellettük két-két keskeny ablak húzódik.
A kriptaépítményre a nyeregtetős kápolna csúcsíves stílben készült. A bejárata egy bélletes, csúcsíves keretezésű kapu, előtte díszes vaskorlát húzódik. A kapu fölött az építés dátuma látható MDCCCC alakban. Az évszám fölött egy térdelő, glóriás alak domborműve helyezkedik el. A homlokzatot egy rózsaablak díszíti, és egy háromszög alakú oromzatban végződik. Az oromzat szélét levélmintájú díszítés látható. A rózsaablak alatt, két román stílusú oszlop között hetes tagozású árkádsor sorakozik. A hét fülkéből három nyitott ablak, négy pedig vak. Az oldalfalakon támpillérek állnak. A hajót és a szentélyt összekötő tagozatot időközben elbontották.
Forrás: wikipedia.hu
Fotó: Qkor László
Kálvária kápolna
(Fájdalmas Szűzanya kápolna, Kálvária csúcsa)
A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban. Görögkereszt alaprajzú, igénytelen, nyerstégla falazású épület. A négy egyforma homlokzat háromszögben végződik. Magas, keskeny, osztott ablakai félkörívben végződnek. A főhomlokzat közepén, a bejárat felett mélyített keretezésű ökörszem ablak található. Az egyenes záródású kapu lunettában végződik. Az ajtókeret bimbós díszítésű. A lunetta valamikori festményéből ma csak színtöredékek vehetők ki. Az ajtó gerendázatán az építkezés idejét (MDCCCC) római számokkal jelezték. A kápolna oromzatán gúlasisakos négyezeti torony ül.
A kápolna előtt, magas talapzaton álló öt darab életnagyságú, festett szoborból áll a kálvária együttes. Krisztus keresztjétől jobbra Szűz Mária, balra Mária Magdolna látható. Két oldalt a két lator keresztre feszítve. A jobb oldali lator arca megnyugvást fejez ki, ezt erősíti lábainak párhuzamos állása. A bal oldali tehetetlen dühét fokozza a derékszögbe felrántott jobb lábszára, és görcsösen magasba emelt jobb karja.
Építészeti tanulmány a kálváriánkról
Forrás: wikipedia.hu
Fotó: Qkor László
Orbán kápolna
(Galagonyás út)
A Galagonyás úton jutunk el az 1755-1789 között épült Orbán kápolnához. Az 1789. évi Canonica visitatioban olvasható, hogy Szent Orbánról nevezett kápolna áll a szõlõk között, kedves helyen, fél órára a szabad királyi várostól. Morzan János építtette „három ásónyi” területen. Ez a kápolna rövid életû volt, mert az 1827-es visitatio már egy romos állapotú kis épületrõl tesz említést.Bár sorsa nem lett végleg a pusztulás. Hosszas romladozás után Fehér Gyula belvárosi plébános 1902. augusztus 3-án jelzi Vaszary Kolos érsek úrnak, hogy: „Szent Orbán pápa tiszteletére az elõdök kegyelete által emelt kisded kápolna az idõk viszontagságai által megrongáltatván… a mai méreteiben és helyzetében a kegyelet követelményének már nem felel meg” és engedélyt kér annak újjáépítésére – amit meg is kap.A régi kápolna helyén – még 200 négyszögöl telket hozzávásárolva – elkezdõdhetett az építkezés. A munkálatok olyan jól haladtak, hogy még abban az évben felszentelték a tornyára felkerülõ keresztet. 1904. május 29-én, pünkösdhétfõn reggel a belvárosi templomból Fehér Gyula plébános vezetésével szõlõsgazdák búcsú-menete vonult végig a szõlõhegyek közt lévõ Orbán kápolnához szentmisére. Általában pünkösdhétfõn tartották meg az ünnepet, mert közel volt május 25-éhez, de ha nagyon távol esett egymástól a két dátum, akkor Orbán napján. Ma már nem körmenettel vonulnak ki, hanem csak ott gyülekeznek össze szentmisére.
A bortermõ szõlõ (Vinum vinifera) az egyik legrégebben termesztett kapás növény és gyümölcsféleség. A monda szerint mikor a vízözönnek vége lett és elkezdõdött az apadás, Noé mindig egy vesszõvel nézte meg a víz mélységét. Ezekbõl a leszúrt vesszõkbõl lettek az elsõ szõlõtõkék, és innen adódik, hogy ma is a hegyek lejtõin terem a legjobb szõlõ.Városunk határában a kedvezõ vulkanikus talajon mindig jó szõlõtermés mutatkozott. Már a rómaiak Solva Mansionak nevezték a települést és termesztették a szõlõt.Szent István királyunk egyik oklevelébõl tudjuk, hogy a szõlõmûveléssel foglalkozók megbecsült emberek voltak. Az 1570-es török adóösszeírásból kiderül, hogy nagy mennyiségû must után szedtek be adót. Egy 1595-ös török ostromról készült metszet még a Várhegyet körülvevõ összes hegy lejtõjén szõlõtõkét ábrázol.A szõlõt Szent József ünnepe után nyitották és még márciusban nekiláttak a metszésnek is. A szõlõt színesedése után már nem szabad kapálni, permetezni, és az augusztusi kánikulában közé lépni sem. A szõlõskerteket nemcsak munkával, hanem szentelmények kihelyezésével is igyekeztek megóvni. A virágvasárnapi barkát, a húsvéti szentelt tojás héját és a szentelt kalács morzsáját a szõlõ négy sarkában helyezték el.Évszázados népi megfigyelések szerint május hónap elsõ (Pongrác, Szervác, Bonifác) és utolsó (Orbán) harmadában az addig egyenletesen melegedõ hõmérséklet visszaesik, észak-nyugati irányból erõs fagyhullám törhet be. A május 25-e (Orbán napja) körül elhûvösödõ idõ éppen a virágzásban lévõ szõlõnek okozhat kárt, ezért kérték a szõlõsgazdák a termés megmentését tõle. Szent Orbán közbenjárásának megnyerésére szobrot, kápolnát szoktak emelni tiszteletére a szõlõhegyeken, képét pedig olykor ráfestik, ráfaragják a hordókra, borsajtókra.Ritka az olyan esztendõ, amely az „utolsó fagyosszent”-nek is nevezett Orbán naptól való félelmet ne igazolná; mindig nagy figyelem kísérte az idõjárást, melybõl a leendõ termés mennyiségére következtettek: Orbán mondja meg, mennyi hordó kell.Középkori hagyomány szerint I. Urbanus pápa rendelte el, hogy a szentmiseáldozat kelyhét és tányérkáját (paténa) aranyból vagy ezüstbõl készítsék (kehellyel, késõbb szõlõfürttel a kezében szokták ábrázolni). Részben ezért választották õt patrónusuknak a szõlõmûvesek, kádárok, kocsmárosok.
Az ismeretlen eredetû, Szent Orbánról szóló éneket a 80-as években még énekelték a kápolna búcsúünnepén:
Egyházközségünkhöz tartozik a Szent Rozália kápolna, történetéből itt olvashatsz: A törökkor lezárulásával, majd a Rákóczi-szabadágharc viszontagságai után, fokozatosan megerősödött Magyarországon a katolikus hitélet. Egyházi személyiségek, szerzetesrendek, vallásos társulatok, iskolák, céhek, városi tisztségviselők, köztiszteletben álló polgárok munkálkodtak a közerkölcs helyreállításán.
A vallási kegyesség egyik megnyilvánulása volt a különböző célú új kápolnák alapítása. Egy részük a kor rettegett betegsége, a pestis távoltartására, vagy éppen a pestis elmúltával, mintegy fogadalomként épült.
Esztergom szabad királyi város területén, a belvárosi plébániához tartozóan, 8 új kápolnát, valamint egy Szentháromság-szobrot emeltek a XVIII. század első felében. A Szentháromság-szobrok építésének elsődleges célja a pestis elleni védelem volt, s ezt célozta a közelben álló régi Ispita-, valamint a szérűskerteken épült Szt. Rókus- és Sebestyén-kápolna is. Szt. Rozália szintén jellemzően pestis-védőszent, ezért feltételezhetjük, hogy a kápolna alapítása az 1730-as évek elején bekövetkezett pestisjárvánnyal volt kapcsolatban.
Építtetője három esztergomi polgár, egy pék, egy fazekas és egy mézesbábos, akik a városi tanácsban is tisztséget töltöttek be.
Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőképpen ír erről:
„Magánházakban kápolna nincs, van azonban jó néhány, kizárólag a magánszemélyek tudtával helytelenül felépített kápolna. Az egyik Szent Rozália tiszteletére épült a városon kívül, de közel hozzá, Haischman Bertalan, Kloser János és Reisel Jeremiás polgárok költségén, ami mellett szüret idején egy ferences atya misét szokott celebrálni. Ez a kápolna boltozatos, de a bejárat felett lévő kis toronyban egy nagyon kicsiny harang van. Van papi felszerelés is, valamint egy közeljövőben felújítandó rézkehely. A kápolna fenntartása céljából az alapítók kötelezték az örököseiket és özvegyeiket, hogy ingatlan vagyonukból ötven forintot áldoznak erre a célra, de ezt a kegyes akaratot eddig még nem hajtották végre.” (Tóth Krisztina fordítása). Az 1779. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 1736-ra tette a kápolna építésének évét.
Szt. Rozália élettörténetét csak legendából ismerjük. E szerint egy szicíliai grófi család sarja volt. Fiatalon visszavonult a világból, s életét imádsággal töltve, egy Palermo melletti barlangban húzódott meg. Ott érte a halál 1166 tájékán. Legtöbbször úgy ábrázolják, amint a barlang földjén fekszik, bal karját teszi vánkosul a feje alá, jobbjával pedig a feszületet tartja. Palermoban az 1624. évi pestisjárvány idején, egy litániában Szt. Rozáliát hívták segítségül. Az imádságra Rozália megjelent egy vadásznak, akinek barlangját, és elrejtett sírját is megmutatta. A város lakói a megtalált szent testet a városba vitték, mire a járvány azonnal megszűnt.
Az 1779. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv már említette a kápolna kerítésfalának jobb sarkán álló Szt. Flórián-szobrot, amelyet a feljegyzés szerint Heismann József, valószínűleg a kápolna egyik alapítójának leszármazottja állíttatott.
A kápolna mellett állott eredetileg az 1756 – 1786 között épült Kálvária 2. stációja.
A kápolnában látható szobrok közül sajnos, csak a piéta adományozóját ismerjük: Hegedűs Jánosné ajándékozta a kápolnának 1935. aug. 7-én.
Hasonló felajánlás nyomán született ugyanebben az időszakban a dorogi út mentén álló Szentháromság-szobor, a régi Ispita-kápolna (az utolsó pestisjárvány, 1742 idején), valamint a szérűskerteken lévő Szt. Rókus és Sebestyén-kápolna (ez utóbbi sajnos már eltűnt).
Összeállította: Kövecses-Varga Etelka